A 21. századi digitális kommunikáció egyik legellentmondásosabb jelensége az úgynevezett "trash stream" vagy "lolcow" szubkultúra, amelyben a tartalomgyártók gyakran a társadalmi normák szándékos áthágásával, botránykeltéssel és extrém megnyilvánulásokkal generálnak figyelmet. Ezen digitális ökoszisztéma egyik régóta jelenlévő, hírhedt szereplője Kiss Endre Farkas, online nevén "Sodika". A jelen tanulmány tárgyát képező ügy túlmutat az egyszerű internetes trollkodáson: egy élő adásban elhangzott, feltételes módba csomagolt, de konkrét történelmi bűncselekményre (a Gyárfás-Fenyő ügyre) utaló életveszélyes fenyegetés jogi, kriminálpszichológiai és technológiai aspektusait vizsgáljuk.
A kutatási jelentés célja, hogy kimerítő részletességgel elemezze az Alany (Sodika) kijelentéseit, különös tekintettel arra a stratégiára, amelyben Mesterséges Intelligencia (AI) modelleket használ fel védekezésének felépítésére és az ügy "kontextualizálására". A rendelkezésre álló bizonyítékok – különösen a fórumbejegyzéseit tartalmazó képernyőmentések – alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy tudatos manipuláció, úgynevezett "prompt engineering" zajlik, amelynek célja a jogi felelősség elmosása és egy hamis narratíva megteremtése.
A jelentés öt fő pillérre épül:
A Gyárfás-Fenyő paradigma elemzése: Miért választotta az Alany ezt a hasonlatot, és milyen jogi terhet ró ez a kijelentésére?
A jogi tényállás boncolása: Az emberölés előkészülete (Btk. 160. §) és a zaklatás (Btk. 222. §) közötti dogmatikai vita a magyar bírói gyakorlat 1 tükrében.
Képi bizonyítékok forenzikus elemzése: Az Alany által közzétett, AI-val folytatott párbeszédek részletes, szövegszintű vizsgálata a manipulációs szándék feltárására.
Az AI szerepe a jogi védekezésben: Hogyan válhat a generatív technológia a tényferdítés eszközévé?
Pszichológiai profil és veszélyesség: A "lottónyeremény" mint pszichológiai menedék és a tényleges fenyegetettség viszonya.
Az Alany fenyegetésének ("mint Gyárfás a Fenyőt") megértéséhez elengedhetetlen a magyar kriminalisztika egyik legsúlyosabb ügyének, a Fenyő-gyilkosságnak a mélyreható ismerete. Ez a hasonlat nem egy egyszerű irodalmi utalás, hanem egy konkrét modus operandi (elkövetési mód) megjelölése.
Fenyő János médiavállalkozót 1998. február 11-én, fényes nappal, Budapest egyik legforgalmasabb csomópontján, a Margit körúton végezték ki géppisztolytűzzel.5 A gyilkosság sokkolta a magyar társadalmat: azt üzente, hogy az alvilági leszámolások bárhol, bármikor elérhetik a gazdasági elit tagjait is. Az ügy felderítése évtizedekig húzódott, míg végül a tettes, a szlovák bérgyilkos Jozef Roháč életfogytiglani börtönbüntetést kapott.
Azonban a közvéleményt és a hatóságokat a felbujtó személye foglalkoztatta leginkább. A gyanú Gyárfás Tamásra, a Nap TV producerére terelődött, aki üzleti háborúban állt Fenyővel. A vád szerint Gyárfás megbízta Portik Tamást, az olajszőkítési ügyekből ismert alvilági vezetőt, hogy szervezze meg a gyilkosságot. A bíróság végül 2024-ben, majd jogerősen 2025-ben bűnösnek mondta ki Gyárfást felbujtóként, és hét év fegyházbüntetésre ítélte.6
Amikor Sodika azt mondja, hogy úgy akarja elintézni a felpereseit, "mint Gyárfás a Fenyőt", a következő üzeneteket közvetíti:
A Felbujtói Szándék (Instigator Intent): Nem ő maga akarja "bemocskolni a kezét". A piszkos munkát kiszervezi (outsourcing). Ez jogilag a felbujtás kategóriája, amely a Btk. szerint a tettessel azonos büntetési tétellel fenyegetett.
A Hatalmi Pozíció Illúziója: Gyárfás Tamás a 90-es évek egyik legbefolyásosabb médiamogulja volt. A hasonlat használatával Sodika pszichológiailag ebbe a hatalmi pozícióba emeli magát: ő a "Döntéshozó", aki életről és halálról határoz, míg a végrehajtók csak eszközök.
A "Megoldás" Véglegessége: A Gyárfás-ügy lényege a rivális totális kiiktatása volt. Sodika nem megveretni vagy megfenyegetni akarja a felpereseket, hanem megöletni. Ez a dolus directus (egyenes szándék) irányába mutat, még akkor is, ha feltételhez (lottó) köti.
A Konspiráció és a Türelem: A Gyárfás-ügy évtizedekig megoldatlan volt. A hasonlat azt is sugallhatja, hogy Sodika hisz abban, hogy megúszhatja, "okosabb" a rendszernél – ahogy Gyárfás is hitte magáról hosszú ideig, amit a Portik Tamással folytatott rögzített beszélgetések ("Az ügy, az megoldódott!") is bizonyítanak.8
A kutatási anyagok 9 rámutatnak a "bérgyilkos karma" kifejezésre és a börtönszleng szerepére. Kiss Endre Farkas (Sodika) nyelvezete és gondolkodásmódja gyakran merít a bűnözői szubkultúrából. A "bérgyilkos" szó használata a mindennapi konfliktuskezelésben (még ha feltételes módban is) a szociális gátlások súlyos hiányára és a kriminalizált megoldási minták internalizálására utal. A trash streamerek világában ez gyakran "performanszként" jelenik meg, de a törvény nem tesz különbséget a "viccből" mondott és a komoly fenyegetés között, ha az a címzettben reális félelmet kelt.
A felhasználó által csatolt hat kép (Image 1-6) kulcsfontosságú bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az Alany nem az igazság kiderítésére, hanem a felelősség elhárítására használja a Mesterséges Intelligenciát. A képeken látható fórumbejegyzések egyértelműen dokumentálják a prompt engineering (az AI bemeneti utasításainak manipulálása) folyamatát.
Tartalom: Sodika arról ír, hogy "kontextusfájlt" készít az AI-nak. Az AI "belehallucinál" egy olyan pontot: "(2) 2025.04.19. – TikTok élő: polgári peres ellenfélre... vonatkozó, eljárások 'megszüntetésére' irányuló nyomásgyakorlás-jellegű kijelentések." Sodika kommentárja: "Ez úgy hangzik, mintha azt mondtam volna, hogy szüntessék meg az eljárásokat, különben megy a bérgyilkos :DDDDDD Most írom neki, hogy ez így félrevezető faszság."
Elemzés:
Az AI Pontossága: Ironikus módon az AI valószínűleg helyesen ismerte fel a szituáció lényegét: a fenyegetés ("megy a bérgyilkos") célja a nyomásgyakorlás a peres ellenfelekre. Ezt hívják zsarolásnak vagy kényszerítésnek.
A Tagadás: Sodika "hallucinációnak" és "félrevezető faszságnak" nevezi az AI értelmezését, holott saját maga írja le a ":DDDDDD" szmájlikkal kísérve, hogy pontosan ez a logikai következtetés ("különben megy a bérgyilkos").
Manipuláció: "Most írom neki, hogy ez így félrevezető..." – Itt kezdődik a manipuláció. Utasítja az AI-t, hogy felejtse el ezt az értelmezést. Nem a tényeket korrigálja, hanem a jogi minősítést próbálja átíratni az algoritmussal.
Tartalom: Sodika utasítja az AI-t: "Hiányzik belőle a Gyárfás-Fenyő párhuzam, az nem tetszik nekik." Majd hozzáteszi: "Kíváncsi vagyok, hogyan javítja :D".
Elemzés:
Ez a "Prompt Injection" klasszikus esete. Sodika nem elégedett azzal, ha az AI csak a fenyegetésről ír. Neki szüksége van a Gyárfás-hasonlatra a kontextusban.
Miért? Két lehetőség van. Vagy azért, mert büszke rá (ez a "márkajegye"), vagy azért, mert azt hiszi, ha az AI-val leíratja, hogy ez "csak egy hasonlat", akkor az jogilag mentesíti őt. A "nem tetszik nekik" (valószínűleg a hatóságokra vagy a feljelentőkre utal) kifejezés arra utal, hogy tudja: ez a hasonlat a vád egyik sarokköve, ezért ezt kell "megmagyarázni" (contextualize) az AI segítségével.
Tartalom: "Mindegy, hozzászoktam, hogy kb. az ötödik kör után nem lesz tele ilyen faszságokkal :D".
Elemzés:
Ez bizonyítja a szelektív adatgenerálást. Sodika addig generáltatja újra (regenerate) a választ az AI-val, amíg az nem azt adja ki, amit ő hallani akar.
Jogi szempontból ez megsemmisíti az AI-szöveg bármiféle "bizonyító erejét" vagy "objektivitását". Ha egy szakértő ötször írná át a szakvéleményét a megbízó nyomására, azt kizárnák az eljárásból. Sodika saját maga ismeri be, hogy addig "kínozza" az algoritmust, amíg az el nem távolítja a számára kedvezőtlen értelmezéseket ("faszságok").
Tartalom (4. kép): "Gyárfás-Fenyő ügyként emlegetett eset lényege épp az, hogy a 'megbízás' nem puszta szó... blablabla... Ez hülye, geci. Olyat nem cáfolunk, amit nem állít senki."
Tartalom (5. kép): "Azért javítom ki, mert nem építünk cáfolatot arra, hogy nem akartam bérgyilkost küldeni, amikor senki nem is állít ilyesmit. :DDDDDD"
Elemzés:
Itt válik igazán csavarossá a logika. Sodika dühös az AI-ra, mert az "cáfolni" próbálja, hogy ő bérgyilkost akart küldeni.
Sodika érvelése: "senki nem is állít ilyesmit". Ez nyílt hazugság vagy kognitív disszonancia. A hatósági ügy pontosan azért van (amint a bevezetőben írja: "Ebből (is) ügye van jelenleg a hatóságokkal"), mert valaki (a hatóság vagy a feljelentő) azt állítja, hogy ő bérgyilkost akart/akarhatott küldeni, vagy legalábbis ezzel fenyegetőzött.
Azzal, hogy az AI-val veteti ki ezt a részt ("nem építünk cáfolatot"), valójában a védekezési stratégiát építi. Nem akarja, hogy a "bérgyilkos küldés szándéka" egyáltalán témaként szerepeljen a dokumentumban, még cáfolat formájában sem. Azt akarja, hogy a szöveg elhallgassa a probléma gyökerét.
Tartalom: "Na, ez így már jó. E) Kommunikációs szabály: ne építsünk túl a 'nem vagyok veszélyes / nem gondoltam komolyan' típusú fordulatokra; inkább tárgyi bizonyítékokkal, kontextussal, és a tett/előkészület hiányával dolgozzunk."
Elemzés: Ez a legfontosabb bizonyíték. Itt már nem "kontextualizálás" zajlik, hanem professzionális jogi védekezési stratégia kidolgozása az AI segítségével.
"Ne építsünk a 'nem gondoltam komolyan'-ra": Sodika (vagy az AI, akit instruált) felismerte, hogy a "csak vicceltem" védekezés gyenge, különösen a Gyárfás-hasonlat fényében.
"Tett/előkészület hiányával dolgozzunk": Ez a Btk. 160. § (Emberölés előkészülete) elleni védekezés szentgrálja. Azt akarja bizonyítani, hogy hiányzik az objektív lehetőség (nincs fegyver, nincs pénz, nincs kapcsolat), tehát jogilag nem áll meg az előkészület.
Ez a bejegyzés bizonyítja, hogy Sodika tudatosan, hideg fejjel használja az AI-t a jogi felelősségre vonás alóli kibúvóra, miközben a közönségének azt adja elő, hogy csak "tisztázza a félreértéseket".
A "Sodika-ügy" jogi megítélése nem fekete-fehér. A cselekmény a Btk. több tényállását is súrolja, és a minősítés a szándék (dolus) és a lehetőség (objektív feltételek) vizsgálatán múlik.
A Btk. 160. § (3) bekezdése szerint büntetendő, aki emberölés elkövetésére előkészületet követ el. Az előkészület (Btk. 11. §) magában foglalja a bűncselekmény elkövetésére való vállalkozást vagy a felhívást.
Sodika kijelentése: "Ha nyerek a lottón, felbérelek egy bérgyilkost." Ez egy felfüggesztő feltételhez kötött szándéknyilatkozat. A magyar bírói gyakorlat (pl. Kúria Bfv.233/2021/10 3 és 3/2019. BJE határozat 4) szigorúan vizsgálja az előkészület megállapíthatóságát.
A "Reális Lehetőség" Doktrínája: A Kúria kimondta: "A sértett megölésére irányuló szándék hiányában az emberölés előkészülete nem állapítható meg... Ez pedig csak akkor állapítható meg, ha az előkészületi cselekmény önmagában megteremti a bűncselekmény tényleges és reális elkövetésének közvetlen lehetőségét." 3
Alkalmazás az Ügyre: Mivel a lottónyeremény esélye matematikailag elenyésző (kb. 1:43 millió az ötöslottón), a feltétel bekövetkezése irreális. Ennek hiányában az Alanynak nincs meg a reális lehetősége (pénze) a bérgyilkos megfogadására. Ezért a hatóság – szigorúan dogmatikai alapon – valószínűleg nem tudja megállapítani az emberölés előkészületét, mivel a cselekmény (a pénz hiányában) "objektíve alkalmatlan" a jogtárgysérelem (halál) előidézésére. Ez az, amire Sodika a 6. képen ("tett/előkészület hiányával dolgozzunk") rájátszik.
Ha az emberölés előkészülete nem áll meg, a cselekmény nem marad büntetlenül. A Btk. 222. § (2) bekezdése szerinti zaklatás valósul meg, ha valaki mást félelemkeltés céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megfenyeget.
A zaklatásnál nem az a kérdés, hogy az elkövető képes-e végrehajtani a fenyegetést (van-e pénze bérgyilkosra), hanem az, hogy a fenyegetés alkalmas-e arra, hogy a címzettben komoly félelmet keltsen.
A Gyárfás-hasonlat Súlyosbító Szerepe: Itt üt vissza Sodika "prompt engineeringje". Azzal, hogy ragaszkodik a Gyárfás-Fenyő párhuzamhoz, a fenyegetést rendkívül plasztikussá és ijesztővé teszi. A sértett (felperes) nem egy "kapsz egy pofont" szintű fenyegetéssel szembesül, hanem egy részletesen kidolgozott likvidálási tervvel (bérgyilkos, konspiráció, pénz).
A Nagy Nyilvánosság (Élő Adás): A Btk. számos helyen súlyosbító körülményként értékeli a nagy nyilvánosságot. Az élő stream 9 biztosítja ezt a feltételt. A nyilvános fenyegetés megalázóbb és félelemkeltőbb, mint a privát, mert a közösség előtt "jelöli ki" az áldozatot.
A legveszélyesebb jogi minősítés Sodika számára a hatósági eljárás megakadályozása vagy kényszerítés.
A kijelentés célpontjai a "felperesek".
A cél: hogy a felperesek ne folytassák az eljárást (különben "megy a bérgyilkos", ahogy az 1. képen Sodika maga is elismeri).
Ez a cselekmény az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmény. Itt a "lottó-feltétel" teljesen irreleváns. A bűncselekmény a befolyásolásra való törekvéssel befejezetté válik. Ha Sodika azért fenyegetőzik bérgyilkossal, hogy valaki visszavonjon egy keresetet, az bűntett, függetlenül attól, hogy van-e lottószelvénye.
A jogi elemzés mellett fontos megérteni az elkövető személyiségét és motivációit, amelyeket a kutatási anyagok 12 rajzolnak ki.
Kiss Endre Farkas ("Sodika") nem először kerül összeütközésbe a törvénnyel és a társadalmi normákkal.
Korábbi Ügyek: A 12 forrás említi a 2007-es Szetey-montázst (homoszexuális államtitkár ábrázolása náci kontextusban) és pornográf botrányokat. A 14 forrás önkormányzati jegyzőkönyveket idéz, ahol szintén konfliktusos szereplőként tűnik fel.
Minta: Ez egy eszkalálódó deviáns karrier. A polgárpukkasztó blogolástól eljutott a politikai provokációig, a pornográfiáig, majd most a nyílt életveszélyes fenyegetésig. A "bérgyilkos" narratíva nem elszigetelt kisiklás, hanem egy folyamatos figyelemkereső (attention-seeking) magatartás csúcspontja.
A 13 snippet ("Sodi lore", "Sodipedia") bepillantást enged abba a közegbe, amely figyelemmel kíséri az Alanyt. A nézők gyakran bátorítják, provokálják vagy kinevetik a szereplőt ("lolcow"). Ez a dinamika torzítja az Alany valóságérzékelését. Lehet, hogy ő "szórakoztatásnak" szánja a Gyárfás-hasonlatot, de a jog nem ismeri a "szórakoztató fenyegetés" kategóriáját, ha az sérti mások jogait. A közösség visszajelzései ("Sodi, ez kemény volt") megerősíthetik benne, hogy ez a helyes út a nézettség (és a donate-ek) növelésére.
A pszichológiai profil része az is, ahogy az AI-hoz viszonyul. Nem eszközként, hanem kvázi cinkosként kezeli. A 6. képen látható stratégiai tervezés ("ne építsünk túl a nem vagyok veszélyesre") arra utal, hogy intelligens, de manipulatív. Felismeri a helyzete súlyát, de ahelyett, hogy megbánást tanúsítana, technológiai trükkökkel próbálja "meghekkelni" az igazságszolgáltatást.
A kutatás alapján a felhasználó gyanúja – miszerint Sodika el akarja ferdíteni a tényeket és manipulálja az AI-t – teljes mértékben megalapozott.
A Tények Ferdítése: A fórumbejegyzések (Image 1-6) bizonyítják, hogy az Alany aktívan szűri, módosítja és "újrageneráltatja" az AI válaszait, hogy eltüntesse a "bérgyilkos fenyegetés" jogilag terhelő elemeit (pl. a peres eljárás megszüntetésére irányuló zsarolást).
A Gyárfás-Hasonlat Súlya: A "mint Gyárfás a Fenyőt" kijelentés a magyar jogi és kulturális környezetben a tervezett, hidegvérű likvidálás szimbóluma. Használata kizárja a "hirtelen felindulás" védekezést, és a cselekményt a legsúlyosabb fenyegetések közé emeli.
Jogi Konklúzió: Bár az emberölés előkészülete (Btk. 160. §) a "lottó-feltétel" irrealitása miatt dogmatikailag vitatható (bár nem kizárt), a cselekmény minden kétséget kizáróan kimeríti a zaklatás (Btk. 222. §) és valószínűsíthetően a hatósági eljárás akadályozása/kényszerítés tényállását.
A Védekezés Bukása: Az a stratégia, hogy az AI által generált szövegekkel igazolja ártatlanságát, visszafelé sül el. A prompt engineering nyomai (a képernyőmentések) éppen a tudatos manipulációt és a bűntudat hiányát bizonyítják a hatóságok számára.
A "Sodika-ügy" intő példa arra, hogy a digitális térben elkövetett cselekmények – még ha "trash stream" köntösbe is vannak bújtatva – valós jogi következményekkel járnak, és a Mesterséges Intelligencia sem nyújthat menedéket a büntetőjogi felelősségre vonás elől. A hatóságok számára a legfontosabb feladat a fenyegetés célzatának (a peres felek megfélemlítése) bizonyítása, amelyhez az Alany saját, nyilvános beismerései és manipulációs kísérletei szolgáltatják a legerősebb muníciót.
Emberölés elkövetésével gyanúsítják? Hívjon bennünket! - Lőrik Ügyvédi Iroda, hozzáférés dátuma: február 5, 2026, https://lorik.hu/bunteto-ugyek/emberoles.html
2012. évi C. törvény - Nemzeti Jogszabálytár, hozzáférés dátuma: február 5, 2026, https://njt.hu/jogszabaly/2012-100-00-00
hozzáférés dátuma: február 5, 2026, https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=K%C3%BAria&ugyszam=Bfv.233/2021/10&azonosito=AHK4T__27701720
3/2019. számú BJE határozat - Kúria, hozzáférés dátuma: február 5, 2026, https://kuria-birosag.hu/hu/joghat/32019-szamu-bje-hatarozat
Fenyő-gyilkosság - Wikipédia, hozzáférés dátuma: február 5, 2026, https://hu.wikipedia.org/wiki/Feny%C5%91-gyilkoss%C3%A1g
Jogerős ítélet: hét év börtönt kapott Gyárfás Tamás a Fenyő-gyilkosság ügyében | Szeged Ma, hozzáférés dátuma: február 5, 2026, https://szegedma.hu/hirzona/2025/04/jogeros-itelet-het-ev-bortont-kapott-gyarfas-tamas-a-fenyo-gyilkossag-ugyeben
Gyárfás hét év börtönt, Portik életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott jogerősen Fenyő János meggyilkolásáért - 444, hozzáférés dátuma: február 5, 2026, https://444.hu/2025/04/10/gyarfas-het-ev-bortont-portik-eletfogytig-tarto-fegyhazbuntetest-kapott-jogerosen-fenyo-janos-meggyilkolasaert
Megszólal a bírósági szakértő – beszédes részletek a Gyárfás–Portik-hanganyagból, hozzáférés dátuma: február 5, 2026, https://www.valaszonline.hu/2025/05/01/gyarfas-tamas-portik-tamas-fenyo-janos-gyilkossag-itelet-ranki-sara-podcast-hetivalasz275/
Fenyő-gyilkosság: Gyárfás és Portik is bűnös (2024-02-08) - HÍR TV - YouTube, hozzáférés dátuma: február 5, 2026, https://www.youtube.com/watch?v=RjFRiIVPjAI
Radar - Tasnádi Gyárfásról - HÍR TV - YouTube, hozzáférés dátuma: február 5, 2026, https://www.youtube.com/watch?v=ZsRO9RlEYDM
A magyar börtönszleng szótára, hozzáférés dátuma: február 5, 2026, https://www.mek.oszk.hu/06000/06044/06044.pdf
Pornóképek kerültek az internetre az Adj gázt! szervezőjéről - HVG, hozzáférés dátuma: február 5, 2026, https://hvg.hu/itthon/20130425_Jeszenszky_anonymous_kepek
Mennyire vagytok benne a SoDi loreban? (Kiss Endre Farkas/SoDi) : r/talk_hunfluencers, hozzáférés dátuma: február 5, 2026, https://www.reddit.com/r/talk_hunfluencers/comments/196u2n7/mennyire_vagytok_benne_a_sodi_loreban_kiss_endre/
Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, hozzáférés dátuma: február 5, 2026, https://www.kiskunmajsa.hu/hirek/10695/jegyzokonyv/getfile
Context.
Terms of ServiceReport this